Az óbec­sei Városi Múzeu­mot az Óbec­sei Községi Nép­bi­zottság határozata alapí­totta meg 1953-ban. Attól kezdve váro­sunkban a művelődési tevékenység egy külön for­mája fejlődik, mely első­sor­ban vidékünk tel­jes kul­turális örök­ségének a begyűjtésére és őrzésére összpon­tosít. Ez a vidék egy külön admin­isz­tratív egység, de egy nagy­obb régió része is, melynek váro­sunk sajá­tos szín­foltja.

A hat­vanas évek­ben az intézmény megvál­toz­tatta nevét, néhány évre Múzeum és Kép­tár lett. 1962 vége felé (pon­tosab­ban 1962. október 1-jén) az intézmény­ben nem volt sem állandó munka­hely, sem sza­kem­ber, a munka amatőr alapokon folyt egyetlen tisztelet­dí­jas tisztviselő közreműködésével. Ebben a kilencéves idősza­k­ban csak a művésztelep maradt meg, és volt néhány kiál­lítás, de gyűjtő­munka nem folyt, még a környék­beli, azaz még az óbec­sei anyagot sem vet­ték számba. Amikor 1962 végén a szemé­lyzeti kérdés megoldó­dott, és jött egy sza­kem­ber, a munka lendülete­sebbé, szak­sz­erűvé, min­denre kiter­jedővé vált. A múzeum első állandó munkav­is­zony­ban levő dol­go­zója és egy­ben igaz­gatója Ljil­jana Kral­je­vić Buk­inac művészettörténész volt, aki nyugdíjba vonulásáig, 1985-ig itt is maradt. Amikor megkezdte munkáját, a múzeum­nak 148 tár­gya volt főleg az óbec­sei művésztelep jóvoltából, vis­zont amikor megérdemelt pihenőjét kezdte, már mint­egy 6000 tárgy volt a gyűjtemények­ben, de állandó munkav­is­zony­ban is tíz dol­gozó állt, köztük öt cus­tos.

Ma már több mint 16 000 tárgy van a falak között.