Képzőművészeti osztály

A múzeum története képzőművészeti alkotá­sok gyűjtésével és egy kis képzőművészeti gyűjtemény kialakításá­val kezdődött. Az első képek 1954- ben, a kép­tár hivat­a­los meg­ny­itása után egy évvel érkeztek, ugyan­ab­ban az évben, amikor ez az intézmény megsz­ervezte első művésztelepét. Az idő­beli egy­beesés nem véletlen, mert a gyűjtemény első képei éppen a vaj­dasági, de általános szer­biai vis­zony­lat­ban is az elsők között ren­dezett művésztelepen jöt­tek létre. Ennek az első művésztelep­nek a munkájában hét ismert festő vett részt: Ács József Milo­rad Balać, Đorđe Bošan, Milan Kerac, Ste­van Mak­si­mović, Milivoj Niko­la­je­vić és Zoran Petro­vić – és min­d­e­gyikük­től egy vagy több kép maradt ránk. A művésztelep első kiál­lításán bemu­ta­tott majd­nem 50 műalkotás­ból 13 került a múzeum tula­j­donába. Az első évben más módon, felvásár­lás­sal vagy ajándék­ból még ugya­nen­nyi műalkotáshoz jutot­tunk. A kezdeti műgyűjtemény nagysz­erű képekből állt: Bošan Tisza-parti utca és Topolyai motívum, Ács Károly A falu végén, Grao­vac Cav­tat, Z. Petro­vić Zen­tai utca és Az óbec­sei főutca című képeiből, továbbá Niko­la­je­vić néhány rajzából.

A következő, 1955. évben a gyűjtemény még harminc­eg­y­néhány alkotás­sal gyara­podott, kizárólag azok­tól a művészek­től, akik a második művésztelepen dol­go­z­tak.

A gyűjtemény Ács, Balać, Grao­vac, Kon­jović, Niko­la­je­vić, Petro­vić műveivel egészült ki, és először jutot­tunk Bogu­mil Karlavaris, Alek­san­dar Luković, Ste­van Mak­si­mović, Petrik Pál, Boško Petro­vić és Jovan Solda­tović vász­nai­hoz.

1965-ben jelen­tős vál­tozás történt a képzőművészeti állomány pro­filjában és struk­túrájában, mert az addig lényegében kép­tári gyűjtemény múzeumi jel­leget is kezdett kapni. Elkezdtük gyűjteni a régi képzőművészeti alkotá­sokat is, első­sor­ban olyan szerzőkét, akik valam­i­lyen módon Óbec­séhez vagy nagy­obb környezetéhez kötődtek.

A következő hat-hét évben a múzeum több mint 100 alkotást gyűjtött össze, vet nyil­ván­tartásba, restau­rált és őrzött meg külön­féle idősza­kok­ból, első­sor­ban a 19.századból és a 20. század első feléből. Ezek az alkotá­sok eltérő művészi értékűek voltak, akadt közöt­tük amatőr festő műve, a falusi naiv fes­tészet prim­itív alkotása, de a legkiemelkedőbb szerb, mag­yar és külföldi művészek alkotása is.

A múzeum időnként ipar­művészeti tár­gyakat is szerzett, és belőlük egy érdekes gyűjteményt hozott létre.

Az óbec­sei múzeum fél évszáza­dos fen­nál­lása alatt több mint 1500 képzőművészeti és ipar­művészeti tár­gyat gyűjtött össze és tárt a nagyközön­ség elé. A képzőművészeti osztály több mint 200 kiál­lítást szervezett, kb. 80 pub­liká­ciót adott ki és tíz-egy­néhány múzeum­mal és kép­tár­ral működött hossz­abb-rövidebb ideig együtt. A múzeum és a képzőművészeti osztály ez alatt az 60 év alatt az óbec­sei és környék­beli képzőművészeti történések közpon­tjává vált, és a környék képzőművészeti alkotóte-vékenységét mag­a­sabb szin­tre emelte. A gyűjtemény képzőművészeti tár­gyai a vidék kul­turális történé­seinek részévé vál­tak, a közön­ség pedig meg­tan­ulta értékelni a képzőművészeti és a civ­i­lizá­ciós értékeket.

Radoslav Mihailović