Numizmatikai gyűjtemény

A Városi Múzeum­nak van érem­gyűjteménye, de nem külön osztály­ban, hanem a régészetiben. A gyűjtemény megle­hetősen korán elkezdett mega­lapozódni, mert elkezdődött a gyűjtés.

A történelem előtti idők­ben a jelen­legi Bác­ska területén kelta pénz lehetett for­ga­lom­ban, de a múzeum­nak ilyen érméje nincs. Római pénz is csak ritkán került elő a múzeum területén, régészeti ásatá­sok­ból soha, de megtörténik, hogy egy-egy pol­gártár­sunk római pénz­darabot talál a mezőn vagy az udvarában, és behozza nekünk.

Ezzek a pénz­darabok arról tanúskod­nak, hogy az itt élő törzsek és a Római Biro­dalom között élénk lehetett a kereskedelem. A gyűjteményünkben talál­ható többi római pénzt gyűjtők­től vásároltuk. Ter­mészete­sen van néhány 12–15. századi közép­kori pénzér­ménk is. Az érem­gyűjtemény vázát a 17. századtól 1918-ig kiadott osztrák-mag­yar pénzek képezik, akár Ausztriában, akár Mag­yarorszá­gon verték őket. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság mega­lakulása előtti idők­ből 1868-tól, a szer­biai pénzverés kezde­teitől 1917-ig van a gyűjtemény­ben pénz (a neve 1873-tól DINÁR). Bizonyos számú érménk Mon­tene­gróból is van az 1906–1914-es idősza­k­ból. Az 1918-tól 1941-ig tartó békés idősza­k­ból az SZHSZ Királyság és a Jugos­zláv Királyság pénzeiből őrzünk példányokat. A második világháború ide­jéből, az 1941–1943. évi idősza­k­ból szer­biai és horvá­tországi pénzeket szereztünk be. A háborús évek­ből azon­ban más orszá­gok pénz­darab­jai is kerül­tek gyűjteményünkbe, mert akkor sajá­tos módon kerengett a pénz.

Az érem­gyűjtemény ma mint­egy 1500 pénzér­méből és papír­pénzből, valamint külön­féle jubileumok és nagy ren­dezvények tiszteletére vert érméből áll. Leltári száma kevesebb­nek van, csak 860-nak, mert – ha lehet­séges – min­den egyes pénzből legalább két darabot kell besz­erezni, hogy mind a két oldalát be lehessen mutatni.

A legtöbb tárgy (419 leltári szám) ajándék. E tek­in­tet­ben az iskolák voltak a legszor­gal­masab­bak, közülük is kitűnt a Sever Đurkić Általános Iskola, melynek élén koráb­ban Iil­ija Milo­vanov történelem­tanár állt. A tan­ulók az ő vezetésével szám­ta­lan pénz­darabot gyűjtöt­tek és adomány­oz­tak a múzeum­nak. Más iskolák is aktí­vak voltak, pl. a Samu Mihály és a Zdravko Gložan­ski Általános Iskola. Pol­gártár­saink, leginkább a gyűjtők is adomány­oz­tak nekünk érméket. Közülük legjob­ban Teodor Kra­jt­ner, az ismert óbec­sei gyűjtő tűnt ki, de nemi­gen maradt le mögötte Milo­rad Pro­danov sem. Az adomány­ozók gyakran a múzeum dol­go­zói voltak, de más pol­gártár­saink is: Stanislav Ratkov, Olga Borđoški, Đorđe Vardić, Dra­gana Fil­ipčev, Bojana Velicki, Sreta Sta­jić, Vesna Živo­jnović, Zoran Tošev és mások. Ők min­dan­nyian hoz­zájárul­tak a múzeumi éremtár gazdagításához.