A Városi Múzeumnak van éremgyűjteménye, de nem külön osztályban, hanem a régészetiben. A gyűjtemény meglehetősen korán elkezdett megalapozódni, mert elkezdődött a gyűjtés.
A történelem előtti időkben a jelenlegi Bácska területén kelta pénz lehetett forgalomban, de a múzeumnak ilyen érméje nincs. Római pénz is csak ritkán került elő a múzeum területén, régészeti ásatásokból soha, de megtörténik, hogy egy-egy polgártársunk római pénzdarabot talál a mezőn vagy az udvarában, és behozza nekünk.
Ezzek a pénzdarabok arról tanúskodnak, hogy az itt élő törzsek és a Római Birodalom között élénk lehetett a kereskedelem. A gyűjteményünkben található többi római pénzt gyűjtőktől vásároltuk. Természetesen van néhány 12–15. századi középkori pénzérménk is. Az éremgyűjtemény vázát a 17. századtól 1918-ig kiadott osztrák-magyar pénzek képezik, akár Ausztriában, akár Magyarországon verték őket. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulása előtti időkből 1868-tól, a szerbiai pénzverés kezdeteitől 1917-ig van a gyűjteményben pénz (a neve 1873-tól DINÁR). Bizonyos számú érménk Montenegróból is van az 1906–1914-es időszakból. Az 1918-tól 1941-ig tartó békés időszakból az SZHSZ Királyság és a Jugoszláv Királyság pénzeiből őrzünk példányokat. A második világháború idejéből, az 1941–1943. évi időszakból szerbiai és horvátországi pénzeket szereztünk be. A háborús évekből azonban más országok pénzdarabjai is kerültek gyűjteményünkbe, mert akkor sajátos módon kerengett a pénz.
Az éremgyűjtemény ma mintegy 1500 pénzérméből és papírpénzből, valamint különféle jubileumok és nagy rendezvények tiszteletére vert érméből áll. Leltári száma kevesebbnek van, csak 860-nak, mert – ha lehetséges – minden egyes pénzből legalább két darabot kell beszerezni, hogy mind a két oldalát be lehessen mutatni.
A legtöbb tárgy (419 leltári szám) ajándék. E tekintetben az iskolák voltak a legszorgalmasabbak, közülük is kitűnt a Sever Đurkić Általános Iskola, melynek élén korábban Iilija Milovanov történelemtanár állt. A tanulók az ő vezetésével számtalan pénzdarabot gyűjtöttek és adományoztak a múzeumnak. Más iskolák is aktívak voltak, pl. a Samu Mihály és a Zdravko Gložanski Általános Iskola. Polgártársaink, leginkább a gyűjtők is adományoztak nekünk érméket. Közülük legjobban Teodor Krajtner, az ismert óbecsei gyűjtő tűnt ki, de nemigen maradt le mögötte Milorad Prodanov sem. Az adományozók gyakran a múzeum dolgozói voltak, de más polgártársaink is: Stanislav Ratkov, Olga Borđoški, Đorđe Vardić, Dragana Filipčev, Bojana Velicki, Sreta Stajić, Vesna Živojnović, Zoran Tošev és mások. Ők mindannyian hozzájárultak a múzeumi éremtár gazdagításához.